A Csend jógája

Amikor a guru hallgat

Napjainkban, amikor számtalan tanítót és mester hallgathatunk a legkülönbözőbb fórumokon, amikor könyvek tucatjait vásárolhatjuk meg ebben a témában, kissé elfelejtődik a legősibb átadás, a Csend jógája.

A mester olyan lény, aki vagy ami nem a hétköznapiról tanít, ám sokszor hétköznapi módszereket alkalmaz: szavakat, cselekedeteket, hangokat vagy szituációkat. A nem kimondható felé mutat a kimondható eszközeivel. És pontosan ezért, ennek lehetetlensége okán nincsen tökéletes példa, nincs a szabadságot lefedő tett, és nincs fogalom, amely tökéletes volna. A mester itt van, a világban, és szavai is világiak, ám szíve nem innen való, mint ahogyan szabadsága sem.

Előfordul azonban, hogy a mester és a tanítás elhallgat, hogy a legtisztább módon mutasson a megvilágosodás felé: a csenden keresztül.

Nem a szó hiánya

Sokan hiszik azt, hogy elég elhallgatni, és a Csend teret nyer. Ám aki egyszer is megpróbált már csendben ülni és meditálni, nagyon jól tudja, mit történik. A gondolatok és érzések, mintha csak a sarokból ugranának elő, hirtelen minden addiginál hangosabban jelentkeznek. Megérezzük, hogy egyetlen perc alatt tucatnyi érzés és gondolat fut át elménken, s bár némelyiket szélnek eresztjük, a többségével összeölelkezünk, és újabbakat teremtünk. Nem elég tehát elhallgatni a Csendhez.

A valódi Csend, amelyet direkt nagybetűvel írok, nem a hang hiánya. Ez a Csend olyan valami, amely mindent átitat, mindennek a gyökere, eredendő természete, szabad mivolta. Nem minőség és biztosan nem tudatállapot. Nem kezdődik, ezért nem is ér véget. Nem megszerezhető és ezért nem is elveszíthető. Mindig jelen van, csak fel kell ismerni. Minden dolognak az alapja, ezért nincs élőlény vagy tárgy, amely nélkülözné.

A Csend: guru

Amikor a mester elhallgat, és a Csendnek adja magát, ez utóbbi lesz a tanítónk. Őt halljuk vagy éppen nem halljuk, az Ő szemébe nézünk, az Ő erejét, nyugalmát, békéjét érezzük felébredni szívünkben. Olyan átadás ez, amelyet közvetlennek szoktunk nevezni. Ritka kincs, és arra sincs garancia, hogy egyáltalán felismerjük, amikor megtörténik.

Mivel a valódi Csend nem a hang hiánya, még óriási zajban, fájdalomban vagy káoszban is megnyilvánulhat. Nem kell hozzá külsőség, sem megfelelő körülmény. Ez pedig nehézzé teszi felismerhetőségét. Mindig várunk valamire: kényelemre, szépségre, megerősítésre. S miközben várunk, a Csend gurut talán meg sem látjuk nagy igyekezetünkben. Pedig a Csend tanítása semmihez sem fogható, szívből szívbe áramló áldás.

Reklámok