A szívünk mélyében ébredező szabadság, maga a végtelen lehetőség, maga a szavak és formák nélküli csend. Ez a csend nem a szavak hiánya, nem a hétköznapi csendesség. Olyan csend ez, amelyben szétfoszlanak, megsemmisülnek a szavak és gondolatok, semmivé lesznek a fogalmak, mert nem találnak tapadási felületet. Amikor valóban csendben vagy, nem biztos, hogy hallgatsz is.
Ordítottál már bele egy hegy tetején az éjszakába? Az is csend.
Mantráztál már hajnalban, köszöntve a napot és benne önmagadat? Az is csend.
És hallottad már az óceán hullámait, ahogyan surrogva- sziszegve partot érnek? Az is csak csend.
Csend a lelke mindennek!
Photo by Tim Marshall on Unsplash