A megvilágosodás mandalája

A mandala egy szent erőtér

Amikor a megvilágosodásról tanít egy mester, megjelenik körülötte és a tanítványok körül is egy láthatatlan, ám szinte tapinthatóan erős energia. Ilyenkor megszeppenünk, elcsendesedünk, de belül tűz ébred szívünkben: szerelem és lelkesedés a felébredés felé. Néha álmosságot, fejfájást is tapasztalunk, néha pedig egyszerre menekülnénk és maradnánk. Mi ez az energia? És miért hat ránk olyan erősen?

A megvilágosodás minden átitató igazsága energiaként is megnyilvánul: ez az erő hatja át a hiteles mestert és a nyitott szívű tanítványt. Maga a megvilágosodás nyilvánul meg erő, áldás, ragyogás, tűz, szenvedély és csend formájában. Mert bár a szabadság formán és fogalmon túli, érezni lehet erőterét. Ez a Megvilágosodás mandalája. Azért hat olyan erősen, mert nyitott vagy és beengeded szívedbe fényét. Csukott fülekbe, zárt szívekbe, előítélettől telített elmébe nem furakodik be. Nem erőszakos, nem akaratos, nem evilági. Ám ha nyitott vagy, körülvesz, betölt, átitat, és ezt soha el nem felejted. Örök nyomot hagy benned.

Kapuk nyílnak a mandalába

Láttál már mandalát? Különös, kerek, szögletes, sőt, néha háromszög vagy hatszög alakú erőtér, amelynek van közepe és vannak kapui. Amikor hosszasan nézel egy ilyen ábrázolást, biztosan elönt a vágy, hogy a közepébe juss. Érzed, hogy ott a helyed.
A megvilágosodás egyetlen valóság, nem olyasmi, amit fel lehetne osztani részekre. Ezért is hasonlítják a Naphoz: egyetlen fénye mindent beragyog, ami csak megengedi ezt. Nem kivételez, nem különböztet meg, de nem is erőlködik. Ha falat építesz a napfény elé, akkor nem fogod érezni bőrödön a melegét. Ha kibújsz a falad mögül, elborít a ragyogás. Így működik a megvilágosodás erőtere: önmagától.

A Napnak, bár ő egyetlen és örök, rengeteg fénysugara van. Amikor megérzed a szabadság erejét, nem a Napot tapasztalod, hiszen az túl van a tapasztalhatón, hanem a sugarait érzed magadon! Ezek a sugarak sokfélék: annyifélék, ahány féle jógi van a világon. A jógik hagyományában e fénysugarak kapuk a megvilágosodásra. Mind egyedi, mind személyes, és mind utánozhatatlanul a sajátunk. Más kapuján nem jutsz be saját szívedbe! Keresd a sajátodat!

Lépj be kapudon saját szívedbe!

Attól tartok, van egy rossz és van egy jó hírem számodra. A rossz hír az, hogy nincs olyan kapu a szabadságra, amelyet megvásárolhatsz vagy megtanulhatsz, esetleg ajándékba megkaphatsz valakitől. Nincs készen, neked kell felismerned a sajátodat.  Ettől lesz minden önfelismerés utánozhatatlan, így nem várhatsz csodát kívülről sem: neked kell csodává lenned. A kaput te teremted a mandalába, odaadásoddal és nyitottságoddal.

A jó hír viszont az, hogy valójában nincs is kapu: a megvilágosodás most is ott ragyog benned, hiszen ez eredendő természeted! Ezért bár fel kell fedezned saját utadat a szívedhez, ez az út csak illúzió: nincs út, nincs utazó és nincs úti cél. Hogy is mondta a költő? „érthetetlen, gyönyörű helybenröpülés” Az örömhír az, hogy már minden készen áll a belépésre, ami nem is belépés, csak felismerés. Nem kell várnod semmire és senkire, nem lesz megfelelőbb pillanat. A most a legjobb.

A mandala kapuk tanításai
A jógik évszázadok óta tanítják a megvilágosodás kapuinak átadását. Mindenki egyedi, ám mégis kirajzolódik egy különös minta: mintha egy szőttesből kihámoznád a visszatérő motívumokat. Vannak erőteljes, lángoló kapuk, vannak szelídek, áttetszők, és vannak haragosan viharosak is.
A Városi jógi mesterei folyamatosan tanítanak a kapukról, mindegyikbe bevezetik a tanítványt, hogy amikor végre készen áll a döntésre, felismerje a kaput és bátran eljátssza: belép. Belép oda, ahol mindig is volt.
A Megvilágosodás mandalatanítások ősiek, de nagyon is élők; a mai városi jógik ugyanolyan hatékonyan alkalmazzák őket, mint elődeik.
Reklámok