Próbáld meg fogalmakba önteni a csendet!
Próbáld meg eldobni vagy magadhoz kötni!
Kíséreld meg időkorlátok és szertartások fala mögé terelni! Hiába erőlködsz…
A Csend, a valódi, szenvedélyből és határtalan zabolátlanságból fakadó, nagybetűs CSEND nem tűri a szabályokat. Ismeretlen, tökéletesen szellős, vad belső tájakra repít, folyókat áraszt ki lelkedben, dübörgésre szólítja fel szíved és belemossa tested a föld porába. Gyermekeket terel szemed elé, isteni világokat varázsol homlokod mögé, hajnali meztelenkedésre vesz rá és nem érdekli, a harmattól ragyogni fogod e a legmélyebb hatalmadat. Órákig foglyul ejt egy fűszálon ringatózó, gyöngycsíkot húzó csiga, rácsodálkozol a tenyeredben futó világvonalakra, eszedbe jut az első lépés anyukád felé.
Csend vagy magad is, tudod jól.
Megvilágosodás 